Cserkészcsomók

A cserkészcsomók a táborozási tudás alapját adják; a cserkészek fokról fokra, a próbarendszerben haladva tanulják őket. Az első alapvető cserkészcsomók egyike az egyszerű kettős csomó, ez az egyszerű kötözőcsomó sebkötözéshez, batyu vagy csomag átkötéséhez való, majd a kettős félcsomó és a sátorfeszítő következik a sátor felállításához és a kötelek megfeszítéséhez. Ahogy nő a tudás, a cserkész megtanulja a lengőhurkot, amellyel két eltérő vastagságú kötél toldható össze, és a körívcsomót, a megbízható mentőhurkot, amely nem csúszik össze az ember körül. Az építéshez a keresztkötést indító szorító nyolcas és az átlós kötést indító ácshurok rudakat fog össze toronnyá, híddá és tábori eszközzé. A cserkész a kötelére is megtanul vigyázni: a vágott véget egyszerű babázással zárja le, hogy az ne bomolhasson szét. A törökfej szőnyeg mintájára font zsinórból készül a nyakkendőgyűrű, a cserkészegyenruhához viselt nyakkendő karikája. Az alább felsorolt legfontosabb cserkészcsomók a táborozási készségeket és a cserkészhagyományokat egyaránt lefedik. Fiatalon megtanulva ezek a fogások egy életre a cserkésszel maradnak.