A matematikai csomók a matematika csomóelmélet nevű ágából származnak, amely a csomókat nem eszközként, hanem tiszta alakzatként vizsgálja. Itt a csomó egy zárt hurok, amelynek végei össze vannak kötve, így szabadon nyújtható, csavarható és hajlítható, de soha nem bontható ki. A matematikusok azt kérdezik, mikor ugyanaz a csomó két összegubancolódott hurok csupán álruhában, és mikor különböznek valóban egymástól. A legegyszerűbb példa, amely nem simítható ki egyszerű körré, a lóherecsomó, amely mindössze háromszor keresztezi önmagát. A lóherecsomó ráadásul királis, vagyis a tükörképével semmilyen hajlítgatással nem hozható fedésbe. Ez a megkülönböztetés messze túlmutat a matematikán, hiszen a molekulák, sőt a DNS-szálak is ugyanígy csomózódhatnak.
Figyelmeztetés
